A halálökonómia (Deathnomics) jelentése és értelmezése – A torz gazdasági modell az orosz-ukrán háborúban

Deszonomika (Deathonomics): A halál gazdaságtana, Oroszország torz gazdasági modellje

• Üdvözlet! Ma a közelmúltbeli orosz-ukrán háborúban megfigyelhető Deszonomika (Deathonomics)nevű gazdasági jelenségről fogunk beszélgetni. Ez a fogalom több, mint egy egyszerű gazdasági kifejezés, egyben a háború sötét oldalát és társadalmi hatásait is tükrözi.
• Az emberiség történelmét időnként kegyetlen gazdasági logika uralta. A "Deszonomika" kifejezés a halál (Death) és a közgazdaságtan (Economics) szavak összetételéből származik, és nyersen tárja elénk azt a kegyetlen valóságot, amelyben az emberi életet gazdasági haszon eszközeként kezelik. Ez több, mint pusztán egy tudományos fogalom, az a legfontosabb etikai dilemmát tárja fel, amellyel társadalmunk szembesül. Hogyan tudjuk legyőzni ezt a kegyetlen nézőpontot, amely az emberi életet számokra és haszonra redukálja?

1. Mi az a Deszonomika?

A Deszonomika a "halál" és a "közgazdaságtan" szavakból képzett kifejezés, amely a háborúban a katonák halálának gazdasági növekedéshez vezető torz gazdasági struktúráját írja le. Ez a jelenség különösen Oroszországban nyilvánul meg erőteljesen.
Nézzünk egy példát.

• Katonai haláleseti kártérítés: Ha egy 35 éves katona elesik, a hozzátartozói körülbelül 209 millió forintotkapnak.
• Ez több, mint amennyit egy átlagos polgár 60 éves koráig keres.

Így az állam a katonák halálát "gazdasági értékké" konvertálja, és ezzel rövid távú gazdasági hatást ér el.

2. Oroszország gazdasági helyzete és a Deszonomika háttere

Oroszország gazdasága a háború miatt a hadiipar és a védelmi költségvetés köré szerveződik. Nézzük meg ennek néhány jelenségét.

1. A hadiipar fellendülése:

• A katonák fizetése és a kártérítések kifizetése miatt a fogyasztás nőtt, és a munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb szintre csökkent.
• Az orosz kormány által kifizetett kártérítések összege elérte a 13 billió forintot.

2. A szegénységi ráta csökkenése:

• A szegény régiókban a betétek több mint 150%-kal nőttek, és a helyi gazdaság rövid távon fellendült.
• Például a Tuva Köztársaságban, egy szegény régióban építkezési láz tört ki.

3. Az áremelkedés és az infláció:

• Hosszú távon azonban az inflációjelenti a problémát. 2024. szeptemberében Oroszországban az árak majdnem 10%-kal nőttek, és a burgonya, mint a népszerű élelmiszer, 73%-kal drágult.

3. Miért válnak a katonák élete gazdasági erőforrássá?

Vladiszlav Juf, az orosz neves közgazdász ezt a jelenséget "a halál közgazdaságtanának" nevezte.
Ennek az oka a következő:

• A kártérítés meghaladja a várható jövedelmet: Ha egy fiatal katona meghal, az állam által kifizetett kártérítés magasabb, mint a polgári lakosság átlagos élettartamra jutó jövedelme.
• A hadiipar iránti függőség növekedése: A háború miatt a hadiipar fellendül, és rövid távon gazdasági előnyöket biztosít.

A szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy ez a struktúra hosszú távon gazdasági torzulástés tehetséghiánytokoz.

4. Szándékos orosz stratégia lehet?

Oroszország védelmi okok mellett gazdasági okokból is "szándékosan növeli az aktív szolgálatban lévő katonák számát"stratégia alkalmazásának lehetősége is felmerül.

• Becslések szerint több mint 600 000 katona halt meg már, és ezt pótolni kell havonta 30 000 újonccal.
• Minél több katonát veszítenek, annál jobban fellendül a hadiipar, és a kártérítésekből működik a gazdaság.

5. A Deszonomika hosszú távú hatása az orosz gazdaságra

A Deszonomika hosszú távon elkerülhetetlenül súlyos negatív hatást gyakorol az orosz gazdaságra.

• A termelékenység csökkenése: A fiatal és produktív népesség eltűnésével munkaerőhiány lép fel.
• Az infláció mélyülése: A termelékenység nélkül a pénzmennyiség növekedése folyamatos áremelkedéshez vezethet.
• Társadalmi nyugtalanság: A háborúval nem egyetértő fiatal tehetségek külföldre vándorolnak, és sötétebbé teszik az ország jövőjét.

6. A Deszonomika és a világ történelme - Hasonló esetek elemzése

Hasonló eseteket találunk a történelemben is.

• Vietnámi háború: Dél-Korea is a vietnámi hadszíntérre küldött katonák révén érte el gazdasági fejlődését, de sok fiatal életének áldozata volt szükség.
• Svájci zsoldosok: Svájc a kora újkorban zsoldosok exportjából tartotta fenn gazdaságát, de végül betiltotta a zsoldosok küldését, hogy megakadályozza a tehetség elvándorlását. Ezek olyan esetek, amikor a lakosság áldozata vagy vesztesége révén akartak gazdasági haszonra szert tenni, és tudatában vagyunk annak, hogy ez etikai szempontból rendkívül érzékeny téma.
• A gyarmati uralom korabeli gyarmatok kizsákmányolása
  Az európai nagyhatalmak kényszermunkán és tömeggyilkosságon keresztül értek el gazdasági hasznot az afrikai és ázsiai gyarmatokon. A Kongói Szabadállam (Belga Kongó) gumi-kitermelése ennek a legjobb példája, több millió bennszülött vesztette életét az embertelen kizsákmányolás miatt.
• Az atlanti rabszolga-kereskedelem
  Az Afrikából Amerikába irányuló rabszolga-kereskedelem hatalmas népességveszteséggel járt, de gazdasági hasznot is hozott. Különösen az amerikai déli államok pamutipara volt erősen függő a rabszolgamunkától, és több millió afrikai szenvedett embertelen bánásmódban.
  
• A Szovjetunió kényszermunkatábora (Gulag)
  Sztálin korában a kényszermunkatáborok rendszerét arra használták, hogy a politikai foglyokat a gazdasági fejlesztés szolgálatába állítsák. Több millió fogoly kényszerült elviselhetetlen körülmények között dolgozni Szibéria bányáiban és vasútépítésein.
• Japán kényszermunkája a csendes-óceáni háború idején
  Japán kényszermunkára kényszerítette a koreaiakat, kínaiakat és délkelet-ázsiaiakat a megszállt területeken. Számos ember dolgozott embertelen körülmények között bányákban, hadászati üzemekben és vasútépítésen.
  

Ezek az esetek több, mint pusztán gazdasági számítások, tragikus történelmi események, amelyek súlyosan sértik az emberi méltóságot és az élethez való jogot. A Deszonomika azt mutatja be, hogy milyen szélsőséges és erkölcstelen módon lehet az emberi életet eszközként felhasználni a gazdasági haszon érdekében. Ezek a történelmi példák arra tanítanak bennünket, hogy az emberi élet és méltóság minden gazdasági haszonnál fontosabb.

* Deszonomika - Nem csak a gazdasági számítások számítanak

Ezek a történelmi példák több, mint pusztán gazdasági számítások, alapvető etikai önvizsgálatra szólítanak fel az emberi élet és méltóság tekintetében. A Deszonomika azt mutatja be, milyen kegyetlen logika az, ha az embert számokra és termelékenységre redukálják, és egyértelművé teszi, hogy az igazi fejlődés az emberi méltóság tiszteletben tartásával és védelmével érhető el. A múlt tragikus tanulságaiból kell tanulnunk, hogy jobb társadalmat építsünk, amely az emberi élet és jogokat helyezi előtérbe.

Nézd meg a profil linket!

a vásárlási akciókért és további információkért

Szenvedélyes a hogyan-kell-ek iránt, tippek a közösségi médiához
AI hírek, AI szolgáltató eszközök és hírek alkotóknak