5 perc alatt kihirdették a szükségállapotot a minisztertanácson – megsértették a dél-koreai alkotmányos rendet

"Öt perc alatt véget ért a minisztertanács ülése, Dél-Korea alkotmánytörténetének súlyos kérdése"

A szükségállapot kihirdetése szélsőséges intézkedés, amelyet a nemzeti szükségállapot idején tesznek, és amely során a polgárok alapvető jogait és a joghatóságot is az hadsereg kezébe adják át.
1980-ban, Cson Du-hvan (전두환) rezsimje is szükségállapotot hirdetett, minisztertanácsot tartott, és minden eljárást dokumentáltan rögzített. A legitimitásuk vitatható volt, de legalább dokumentálták az eseményeket.
De mi a helyzet 2024-ben, Jun Szok-jol (윤석열) kormányának idején?
Mindössze 5 perc alatt befejezték a minisztertanács ülését, és nem jegyezték fel a hozzászólásokat, nem írtak alá semmit, sőt még a napirendi pontokról szóló anyagokat sem őrizték meg.
Ez a demokrácia és a jogállamiság legalapvetőbb elveinek figyelmen kívül hagyása. Cson Du-hvan (전두환), aki a demokráciát tiporta, betartotta az eljárásokat, ezt a döntést viszont nem dokumentálták, és ez mély foltként szerepel Dél-Korea alkotmánytörténetében.

1. A szükségállapot kihirdetése az alkotmányos rend fenntartása érdekében

Mi is az a szükségállapot?

Az alkotmány 77. cikke értelmében az elnök szükségállapot esetén, például lázadás vagy külföldi támadás esetén, kihirdetheti a szükségállapotot. A szükségállapot kétféle lehet: vészhelyzeti szükségállapot és rendkívüli szükségállapot, de a rendkívüli szükségállapotlázadás vagy háború esetén lép életbe, és az általános közigazgatási és igazságszolgáltatási hatalmat az hadsereg kapja meg. Ez a polgárok alapvető jogainak jelentős korlátozását jelenti.

Ezért a szükségállapot kihirdetését rendkívül körültekintően és szigorú eljárások betartásával kell végrehajtani.

Az alkotmány 89. cikkemegköveteli az előzetes minisztertanácsi egyeztetést.
A közérdekű adatok kezeléséről szóló törvény 17. cikke szerint az elnök részvételével tartott fontosabb ülésekről jegyzőkönyvet, stenoi felvételt vagy hangfelvételtkell készíteni.

Azonban ez a minisztertanács ülés mindössze 5 percig tartott,
és még a hozzászólásokat sem jegyezték fel, ami komoly kérdéseket vet fel az eljárás jogosságával kapcsolatban.

2. A minisztertanács eljárási problémái: dokumentálatlan döntés

① Miért fontos a dokumentálás?

A dokumentálás a demokrácia lényege.

A fontos nemzeti döntések során a dokumentálás biztosítja az átláthatóságot és a felelősségvállalást.

Az alkotmány 82. cikke kimondja, hogy az elnök minden jogi aktusát írásban kell megtenni.
A minisztertanácsi szabályzat 3. cikke szerint minden napirendi pontot törvénytervezet formájában kell benyújtani, és a minisztertanácsban meg kell vitatni és jóvá kell hagyni.

Ebben a minisztertanács ülésen azonban

nem készítettek jegyzőkönyvet,
és az elnöki hivatal sem nyújtott be törvénytervezetet – ezt az igazságügyi minisztérium megerősítette.

Ez a helyzet egyértelműen a jogszabályok és rendeletek megszegésének tekinthető.

② A határozatképeség kérdése

A minisztertanács az elnökből és 21 miniszterből áll, és a határozathozatalhoz a tagok több mint fele, azaz legalább 11 fő részvételeszükséges.

A szükségállapot kihirdetéséről szóló ülésen 11-en vettek részt, így éppen elérték a határozathozatalhoz szükséges létszámot.
De mivel nem készítettek jegyzőkönyvet, és a miniszterek hozzászólásait sem rögzítették, kétséges, hogy elég alapos megbeszélés folyt-e.

③ A közérdekű adatok kezeléséről szóló törvény megsértésének gyanúja

A közérdekű adatok kezeléséről szóló törvény 17. cikkemegköveteli, hogy az elnök részvételével tartott minden fontosabb ülésről stenoi felvételt vagy hangfelvételt kell készíteni.
Sőt, még a védelmi minisztérium is azt válaszolta, hogy nem készítettek anyagokat a szükségállapottal kapcsolatban, ami súlyos jogsértés a minisztertanácsi szabályzat és a közérdekű adatok kezeléséről szóló törvény alapján.

3. A parlament feloldási követelése és az azt követő problémák

December 4-én hajnalban a parlament elfogadta a szükségállapot feloldásáról szóló határozattervezetet.
Ennek következtében 4:27-kor 2 perces minisztertanács ülést tartottak, és feloldották a szükségállapotot.

De itt is nem jegyezték fel a hozzászólásokat,
és a válaszokból kiderült, hogy a védelmi minisztérium javaslatának ismertetése után nem hangzottak el más vélemények.

Ez nem pusztán adminisztratív hiba, hanem súlyos probléma, amely aláássa az állami nyilvántartás alapelveit és a demokrácia alapjait.

4. Miért történt ez?

A szakértők a következőképpen értelmezik az esetet.

1. Az eljárási jogosság hiánya

A szükségállapot kihirdetése rendkívül súlyos intézkedés, amelyet átláthatóan és körültekintően kell megtenni. Azonban az ötperces, dokumentálatlan ülés aláássa a döntés jogosságát.

2. A közérdekű adatok megsemmisítésének és eltüntetésének gyanúja

Az elnöki hivatal válasza, miszerint "nincsenek feljegyzések", nem egyszerű adminisztratív hiba, hanem szándékos eltüntetésreutalhat. Ez súlyosan sérti a közvélemény tájékoztatásának jogát és a kormány felelősségvállalását.

5. Amit emlékeznünk kell

Ez az eset emlékeztet minket a jogállamiság és az átláthatóság fontosságára Dél-Korea demokráciájában.

Az államnak átláthatóan kell nyilvánosságra hoznia az alapvető jogok korlátozásával kapcsolatos minden fontos döntést.
A polgárok bizalma az eljárások jogosságán és a dokumentálás alapján épül fel.

6. A szükségállapot kihirdetésének eljárása: Cson Du-hvan (전두환) rezsimje betartotta, Jun Szok-jol (윤석열) kormánya nem?

A szükségállapot kihirdetése súlyos intézkedés, amely alapvetően megváltoztathatja az alkotmányos rendet és a demokráciát, ezért szigorú eljárásokat kell követni.

1980-ban Cson Du-hvan (전두환) rezsimje minisztertanácsot tartott a szükségállapot kihirdetése előtt, megvitatták a kérdést, dokumentálták a döntést, és a résztvevők aláírták a dokumentumokat. Minden eljárás dokumentálva volt, és azóta is megőrizték azokat.
Ez azt mutatja, hogy még a demokrácia ellehetetlenítésével vádolt vezetők is igyekeztek biztosítani a minimális eljárási jogosságot.

2024-ben azonban Jun Szok-jol (윤석열) kormánya

mindössze 5 perc alatt fejezte be az ülést,
nem jegyezték fel a hozzászólásokat és a napirendi pontokat,
és nem is aláírták a dokumentumokat, ami azt jelenti, hogy hiányzott az eljárási jogosság is.

Az a tény, hogy Jun Szok-jol (윤석열) kormánya figyelmen kívül hagyta azokat az eljárásokat, amelyeket még Cson Du-hvan (전두환) rezsimje is betartott, azt jelzi, hogy nyíltan megsértették az alkotmányt és a közérdekű adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezéseit, ami a demokrácia súlyos visszaesését mutatja.

"Az eljárások bizonyítják a hatalom felelősségét."

A demokratikus társadalomban az eljárások mellőzése a hatalom gyakorlásának jogszerűségét kérdőjelezi meg.

Összegzés: Az eljárások hiánya a felelősség hiányát jelenti

A demokrácia az átláthatóságon és az eljárásokon keresztül épül fel. Jun Szok-jol (윤석열) kormánya azonban a szükségállapot kihirdetésénél még a dokumentálást is mellőzte, ezzel nem vállalva a felelősséget a polgárok előtt.
Ezt nem lehet pusztán adminisztratív hibának tekinteni. A dokumentálatlan hatalom felelőtlen hatalom, a felelőtlen hatalom pedig elveszíti a polgárok bizalmát.
Ha még Cson Du-hvan (전두환) rezsimje is betartotta az eljárásokat, Jun Szok-jol (윤석열) kormánya miért nem? Hol van a jogosságuk?
Ha a hatalom a polgárok szolgálatában áll, akkor a felelősségvállalás bátorságát is meg kell mutatnia!
Dél-Korea demokráciája soha nem fogja tolerálni a felelőtlen hatalmat.